08. fejezet ~ A vacsoraasztalnál

A forró, friss palacsinta és a meleg, már-már sercegő juharszirup andalító illatából sikerül egy perc alatt kijózanítani kijelentésével, amit még a reggelink elfogyasztása előtt ejt meg. Pedig esküszöm, komolyan készültem arra, hogy legalább a kaja adjon nekem egy kis jó szájízt.
- Hogy hova megyünk?! - lépek el egy pillanatra a nyitott lángú tűzhelytől a kezemben lévő lapos fakanállal, és így nézem ismételten távolodó alakját. Újra a fürdőbe megy és most már a maradék borotvahabot is eltávolítja az arcáról. Pár perce -amíg ki nem kelletem én is az ágyból, és a reggeli elkészítéséhez nem fogtam, addig- még az ő borotvahabjától és arcvizétől illatozott a 1123-as számú lakosztályunk. 
- Vacsorázni. De nem értem miért olyan nagy szenzáció ez... -  most már habmentesen tér vissza a konyhai kis részhez, ami konkrétan csak egy hűtőből, egy tűzhelyből és két konyhapultból áll, de az ember persze örüljön annak, amije éppen van. Nem igaz?!
- Talán csak azért, mert eddig mindent elsumákoltál előlem. Még azt sem tudom kik lesznek ott a vacsorán, ez így...- túl veszélyes. Valószínűleg így kellett volna befejeznem a mondatot, de Zayn felém fordított tekintete ismételten azt sugározza az irányomba, hogy 'nem kell mitől tartanom, nem sodor veszélybe', viszont ezzel még mindig nem sikerült százszázalékosan megnyugtatnia.
- És kik lesznek ott? - próba cseresznye alapon próbálom terelni a témát, totál sikertelenül mivel még mindig ugyanazon idegeskedek.
- Ne izgulj rá... - sóhajt fel visszaérve az ágyhoz, amire gyorsan le is dől, én pedig ismét elszakítom a tekintetem a palacsintákról. Azt már volt "szerencsém" megtapasztalni, hogy bizony mikor ilyen hangszínre fogja a dolgokat, az sosem jelent olyan sok jót.
- Zayn, ott lesz... - engedem meg, hogy befejezze a mondatot, de úgy tűnik nem akaródzik ez neki.
- Nézd ez egy üzleti tárgyalás, nem lesz ott pisztoly, egy étterembe megyünk, és ha nem mondták volna, hogy hozzak kísérőt meg sem fordultál volna a fejemben. - a mondat vége valójában nem esik jól, de igazából fogalmam sincs igazából miért.
- Harold? - kérdezek rá, még a vállalhatóbb személyre, bár szó mi szó, a gödörkéért sem vagyok oda. S mikor erre csak egy kis fejrázást kapok válaszként rögtön elfog egy kisebbfajta szívroham, ugyanis Joshua nevét azóta a nap óta egyszer sem mondtuk ki sem ő, sem én hangosan.
- Mi van?! Zayn, te megvagy húzatva?! Az a pasas kiakart minket nyírni, te meg csak odaülnél vele szembe egy asztalhoz? - esik ki fennakadásom közepette még a kanál is a kezemből, amivel a félkész palacsintákat próbáltam fordítgatni korábban kisebb-nagyobb sikerrel.
- Ez így nem teljesen... - kezd magyarázkodásba, és én csak azt nem értem most hirtelen miért áll a védelmébe, amikor anno a közelébe, ő is húzta a nyúlcipőt és együtt léptünk le, menekültünk el a saját házából. 
- Nem, Zayn. Nem megyek! - adom be a sértődött nő szerepét, s figyelmemet ismét a reggelinkre szentelem.

***

- Nagyon sokkal jössz nekem, Malik! - mormolom zakóba bújtatott vállába, miközben megigazítom spagettipántos ruhám felsőrészét. 
- Ugye nálad van? - pontosan tudom mire gondol. Otthon, még az indulás előtt, vagyis két órával azután, hogy a teremtő sem tudja hogy de meggyőzött, adott a kezembe egy igazán kicsi, ébenfekete revolvert. "Csak szükség esetén." Tájékoztatott, majd át is adta mellé, a most rajtam lévő csinos egybe ruhát. És még magam sem értem, hogy találta el elsőre a méretem!
- Persze, hogy nálam van. E nélkül el sem jöttem volna. - simítok végig óvatos mozdulattal mélybarna divattáskámon, aminek árnyalata történetesen tökéletes összhangban van a ruháméval. 
- Csak használni ne kelljen... -sóhajt fel, és kezét már oly' ismerős módon helyezi csípőmre, így invitál befele az ötcsillagos étterem  kapujába. A segítségünkre egy barna copfos pincérlány érkezik, a kezében pár étlappal. Basszus... ilyen helyen még dolgozni is luxus lehet!
- Jó napot, a nevem Zayn Malik, és... - a mondatot még befejeznie sem kell, hisz a nő már int is a kezével az egyik 12 fős asztal felé, ahol már rögtön kiszúrom az ismerős barna hajkoronát, mélykék szempárt és önelégült vigyort. Valamint a mellette még két üresen kongó szék látványát. Nagyot nyelve lépkedek előre, miközben Zayn keze az oldalamra simulva próbál nyugtató hatást gyakorolni rám. Teljes sikeretlenséggel. Közeledő alakunkra felfigyelvén először Harold pattan fel a helyéről, akit eddig észre sem vettem. Szmokingban és enyhén zselés, beállított hajával külleme igencsak nagy változásnak örvend.
- Ááá Zayn, haver. Jó újra látni! - köszönti a mögöttem lépkedő fekete hajú, és ingű férfit, s egy kacsintást is megejt felé. Ezután emeli rám mélyzöld tekintetét, amiben ismételten, egy fajta pajkos csillogást vélek felfedezni.
- Jaqueline, még mindig... pedig már hetek teltek el azóta. - mormolja felém szánt sorait orra alatt, majd mikor két üdvözlőpuszira emeli fejét, én szépen hárítom a próbálkozást.
- Jó téged is újra látni, Harold. - nem tudom pontosan miért, de hirtelen elfog az az erős késztetés, hogy megragadjam a táskámban pihenő pisztolyt, és a fejéhez emelve eltüntessem onnan ezt a gusztustalan vigyort. De persze Zayn azonnal kapcsol és közénk lép, így az erős szemkontaktust gyorsan szakítja meg köztünk a göndörrel.
- De vajon rám is ilyen jól emlékszel, Evans?! - úgy tűnik Joshua eddig bírta, hogy nem ő van a középpontban. Kimérten és lassan áll fel, s nem zavartatja magát azzal, hogy minket rendesen megvárat.
- Nehéz lenne elfelejtenem azt a találkozást. Azt hiszem a legjobb szó rá tényleg a felejthetetlen. - fogaimat csikorgatva felelek, miközben erősen próbálom magam rávenni arra, hogy a legszebb műmosolyommal kápráztathassam el a nagyérdeműt.
- Igen, elég meleg helyzet volt. - kapja el a karomat és az egészet úgy álcázza, mintha egy ölelésre vonna, de miközben ajkai a bal fülcimpámat súrolják, az oldalamnál ismét megjelenik az ismerős, hideg fém érzete. Erősen nyomja bordáim közé a pisztolyfejet.
- Az este folyamán el ne szóld nekem magad, csinibaba. - figyelmeztet Josh, aminek köszönhetően újabb nagy kérdőjelek fogalmazódnak meg a fejemben. Hogy lehet, hogy Zayn otthonában olyan nagy legény volt, most meg -szemmel láthatóan- valamitől, vagyis inkább valakitől Ő is nagyon tart.
- Josh. - hallom meg Zayn türelmes hangját, majd érzem meg tenyere melegét a vállamon. Óvatosan irányít az egyik szabad helyhez, vigyázva, hogy minél messzebb kerüljek a barnától.
- Jól vagy? - súgja a fülembe, miközben úriembermódjára húzza ki nekem a széket. Én helyet foglalok, majd megvárom, míg ő is ezt teszi, mellettem.
- Szerinted hogy vagyok, Zayn?! - teszem fel a kérdést és egy ideges kacajt is hallatok. Nem értem miért vagyunk itt, ők miért van itt, és kikre várunk még, hogy az este folyamán egy ekkora asztalt kellett leszervezni.
- Jó tudni, hogy ti legalább időben megérkeztetek. A többiek úgy néz ki, hogy szokásukhoz híven késnek. - simít végig állán Zayn, mire én kérdőn ismét ráemelem a tekintetem. Szóval ezt az egészet Ő szervezte?! De akkor miért mondta azt, hogy muszáj vele tartanom?
- Mi ebben a különös?! Louis annyit pepecsel, mint egy csaj, Liam jó ha az üzeneted megérkezte után két órával kimászott az ágyból, Niall pedig biztos azzal az új bombázóval van, még mindig... - a neveket csak úgy ontja magából Harry, aki egy pillanatra megáll beszédében és egy falat bruschetta-val ontja gondolom a hirtelen feltörő éhségét.
- De ugye hozzák a lányokat? Szeretném ha Jaqueline nem érezné magát annyira egyedül, szüksége van egy kis csajos eszmecserére. - nem tudom miből hiszi azt, hogy a fejembe lát, csak mert ez rohadtul nem igaz. Nekem nincs szükségem semmilyen 'csajos eszmecsere váltásra'. Köszönöm szépen, de jól vagyok...
- Persze, ahogy kérted. - bólogat egyetértően Harold, majd egy pillanatra ismét rám szegezi tekintetét. Ajkai ismételten felfelé kezdenek ívelni, de ez a folyamat abban a pillanatban ismét megszakad, mikor újabb szavakat intéznek felé.
- És hol a te csajod, Styles? Csak mert a minap Irina panaszkodott, hogy elvileg már a szolgálataira sincs szükséged. - kacag fel Joshua, aki eddig meglepően halk eleme volt a társaságnak, velem együttesen.
- Ki az az Irina? - úgy érzem ideje nekem is megszólalnom, ha nem akarok az este további részében a csendes 'harmadik kerék' szerepében díszelegni. Kérdésem hallatán Styles vigyora továbbra sem hervad, míg Zayn képe enyhén zavarttá változik meg. Kérdésemre mégis Joshua ad választ.
- Irina egy örömlány. Tudod a magunkfajták az ilyen szép, ugyanakkor szegény lányokat olyasfajta szolgáltatásokért fizetik, aztán ha sikerül valami tartós kapcsolatot kialakítanunk egy nővel, ők... lapátra kerülnek. De gondolom nem kell bemutatnom neked a fajtádat, Evans. Az a gyönyörű szállodai szoba, na meg ugye Zayn sem olyan rossz pasi... mond csak Jakie, hányszor tártad szét neki a lábadat?! - könyököl előre az asztalon melynek következtében egészen látóterületemet undorító képe tölti be. Pillanatok alatt kezembe kerülő vizespoharam tartalmát, nem sajnálva öntöm arcába, melynek köszönhetően végre eltűnik örömmámoros mosolya az arcáról. Fortyogó dühét pedig csak, Harold hangos kacagása múlja fölül.
- Állítsd le a kurvádat Malik, vagy esküszöm olyat teszek, amire nem leszek büszke. - ajkai egyetlen apró vonallá szűkülnek össze, mely alól csak elvétve bújnak ki szavak. Nem pattan fel a helyéről, de az asztal alatt gyorsan doboló lába azt a tanúbizonyságot adja, hogy legszívesebben most ugrana fel és egyetlen lövéssel némítana el egy életre. Zayn diplomatikus módon tol egy vörös szalvétát a méregzsák elé, majd azért egy kacsintással díjazza leleményességemet.
- Hé, megjöttek a srácot. - int Harry az ajtó felé, mire én egy kis drukkal a gyomoromban hajolok a megfelelő irányba ahonnan három jólfésült, igazán helyes, zakóba bújtatott fiatal férfi lépkedik felénk, fejenként egy nőnemű egyeddel az oldalán. Most már lassan kezdem megérteni miért kellett ekkora asztalt foglalni..
- Jó újra látni, Zayn. - öklözik le a szőke srác először a mellettem ülővel, majd ezután a másik két barna is ugyanezt teszi.
- Ugyan haver, ne hazudj.  - válaszol enyhén szarkasztikusan Zayn, amiből csak azt sikerül leszűrnöm, hogy a szép körítés mellett talán ezzel a sráccal sincs valami jó kapcsolatban. A megérkezők sietősen foglalnak helyet, szétszórva az asztal körül , majd mikor már mindenki kényelmesen elhelyezkedik, ismét felénk, ránk szentelik a figyelmüket. Jobban mondva csak Zayn felé.
- Srácok őt itt Jaqueline. Jakie, ők itt a srácok és a csajok. - mutat a kutakodó szempárok irányába, amivel csak azt éri el, hogy még jobban zavarba hoz.

Niall Horan. A szőke, kék szemű srác, aki 22 éves kora ellenére már komoly tőzsdecápa. Ő köszöntötte az imént elsőként Zaynt, akinél megfigyelhető volt, hogy valami okból kifolyólag nem rajong a szöszkéért. A kísérője Holly, akit legszívesebben a hátam közepére sem kívánok, ezzel az almazöld ruhával és méz szőke hajával. Hisz már így, első látásra biztos vagyok benne, hogy ebben a csajban egy kósza hiba, vagy negatívum sem rejtőzhet, és valahogy kötve hiszem, hogy ő olyan típusú lány lenne, mint Irina.

Liam Payne. A sportember, profi boxos, bár az még nem derült ki, hogy milyen 'műfajban' űzi hivatását, de ahogy az előbb elkaptam egy fél mondatot, ami elhagyta szép húsos ajkait, miszerint "nekem csak az kell, hogy valakin levezessem a feszültséget, mindegy, hogy használhatom hozzá a lábamat is, vagy sem..." arra következtetek, hogy ez a srác igazán sokoldalú személyiség lehet, pont úgy, ahogy a jobbján ülő barátnője, Danielle is, aki erős, barna bőrével, dús, göndör hajával és királykék ruhájával abszolút kitündököl a társaságból. És ahogy egyre többet időzik el rajta a szemem, úgy sikerül rá jönnöm, hogy valószínűleg ez volt a mai estére kitűzött célja.

Louis Tomlinson. Akit tovább és többet készülődik, mint egy csaj, legalábbis Harold szerint... De az tuti, hogy az itt megjelent barátnőjelöltnél nem többet, mivel ez a csaj biztos nem két perc alatt dobta össze ezt a csodás, ugyanakkor nagyon szolid és elegáns sminket, valamint hajat. És ha jobban megnézem, akkor nem tudom nem észrevenni, hogy az egész párosból az elegancia sugárzik, enyhén átitatva az első osztálybeli gőgös érzettel. Eleanor gyűrűsujján pedig ott csücsül egy jókora gyémánt, így nem bírom megállni, hogy ne kérdezzem meg...
- Ti eljegyeztétek egymást?! - furcsa egyedül az én hangomat hallani a társaságban. Azt hiszem a rendelés leadása óta senki nem szólalt meg, s talán épp ezért érzem most megint magamon az összes szempár kutakodó tekintetét.
- Tőlem kapta, de nem eljegyzési gyűrű. Amolyan 'kösz' hogy már 8 hónapja bírod velem a strapát' ékszer. A nyolcaik... - szólal fel meglepően kedves hangon Louis, amitől már lassan kezdtem elszokni, mióta itt vagyunk Zayn-nel.
- A nyolcadik hónapfordulótokra. Értem. - fejezem be egy kis mosolyszerűséggel az arcomon, amit Eleanor felé intézek, mire az ő szeme is enyhén felcsillan. Bár Louis úgy tűnik nagyon kedves srác, de azért nem csodálom ha a lány néha női beszélgetőtársaságba is elvágyik. Pont mint én... basszus Zayn ez előbb tényleg fején találta a szöge!
- Nem akarom az eszmecsevejt megszakítani, de még mindig kevesen vagyunk. Hol van Pezz? - túr a hajába Harold és a tekintetét még mindig nem veszi le a bejáratról.
- Á szóval ez a bizonyos Pezz a te kísérőd. És minek kell neki két hely?! - puhatolódzok halkabban, mire Harry felhorkant.
- Perrie nem az én kísérőm, hanem... - reagál gyorsan kijelentésemre melynek következtében Zayn hangos torokköszörülésbe kezd.
- Áh mindegy. Majd elmondja maga... - int az ajtóban álló szőkésbarna fiatal lánynak, akinek a kezében egy bébihordozó van. Az erősen kirúzsozott ajkak pedig a segítő kéz láttán megkönnyebbült mosolyra görbülnek, majd lábai szorgosan indulnak meg asztalunk felé.
- Sziasztok srácok! Remélem nem baj ha leteszem melléd Hope-ot, drágám. De szerintem jobb ha megismerkedsz az új pasid kislányával. - kacsint rám, és érzem a negatív kisugárzásában, hogy valami okból kifolyólag roppant féltékeny lehet. De ez perpillanat most kicsit sem zavar, ellentétben az előbb állított mondatával.

-------------------------------------------------
Kedves olvasóim!
Meghoztam a következő részt, s remélem mindenkinek elnyeri a tetszését. Kérlek írjatok kommentet és/vagy pipáljatok. Köszönöm, és mindenkinek csodás napot!
(ui: a következő rész felrakása tőletek függ. Mikorra kéritek? :D )

6 megjegyzés:

  1. Kedves Pepa!
    Rettentően elnyerte a blogod a tetszésemet, és örök hálám, amiért egy kicsit rossz fiúsabb oldalról mutatod be a fiúkat.
    Remélem nem haragszol meg, ha azt mondom, hogy olvasd át többször a részeket, mielőtt felteszed. Találtam benne néhány hibát, ami nem olyan zavaró, de szemet szúrt. Remélem nem veszed bántásként.
    Egyébként tényleg tetszik, csak így tovább! :) Olvasni fogom :)
    Üdv. Lorette T.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Lorette!
      Köszönöm szépen, hogy írtál, mert ez nagyon sokat jelent nekem! :) Valamint azt is, hogy adsz nekem egy kis támpontot, és felhívod a figyelmem ezekre a dolgokra. :) igen sajnos a mai nap elég izgága vagyok, ezért csak egyszer "futottam át" ezt a részt, de rajta vagyok az ügyön, hisz nekem csak az a célom, hogy élvezettel olvassátok a fejezeteket! ;)

      Puszil:
      ~pepa

      Törlés
  2. Eddig még nem írtam megjegyzést ,de pipáltam és fel is iratkoztam ☺
    Most pedig megérkezett a véleményem is ☺
    Nagyon tetszik,már az 1.résznél éreztem ,hogy ez a blog más lesz ,mint a többi és ez nagyon jó ☺ Nagyon tetszenek a részek és az új design is nagyon szép,letisztult így tökéletes ☺ ritkaság nálam,hogy bele tudom élni magam a blogba ,de most ismét megtörtént és ezért nagyon hálás vagyok ☺ az egyik kedvenc blogom már most ☺❤ most azonnal kérek új részt ,mert rettentően kíváncsi vagyok a folytatásra ☺
    xx.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Timi!
      El sem hiszed milyen jól esnek a szavaid! Köszönöm szépen a sok visszajelzést és azt, hogy egy hű olvasót tisztelhetek benned.
      Kérésed számomra "parancs" és úgy sietek vele, ahogy csak tudok! :D

      Puszil:
      ~pepa

      Törlés
  3. wow. hát a vége meglepett. Zaynnek gyereke van Perrietől?? ohm. ez majd egy kicsit lehet rontani fogja az összehatást. de kíváncsi vagyok hogy mi fog ebből kisülni. remek rész lett :D kár hogy Jakie nincs jóba Harryvel. alig várom a következőt szóval siess ! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök ha sikerült meglepetést okoznom vele! És ígérem sietek vele. :)

      Törlés