1. fejezet ~ Talk dirty to me!

Hello kedveseim! 

Nos itt is lennék az első résszel. Ahogy ígéretem (remélem) ebben már kaptok egy-két kérdésre választ, de persze nem akarok teljesen nyílt lapokkal játszani az első fejezetbe. 

A kérésem ugyanaz lenne, mint ami eddig is volt. Ha tetszett a rész kommentelj, vagy iratkozz fel. Esetleg mind a kettő. :p

Jó olvasást kívánok!

~ pepa

---------------------------------------------

1. fejezet ~ Talk dirty to me!

Talk dirty

A magassarkúm találkozása az aszfalttal kellemesen hátborzongató hangot ad az amúgy csendesnek nevezhető éjszakának. Az kihalt utcákon sétálva pusztán csak egy-két házőrzővéreb csahol és ugat rám lelkesen. Szétfolyt szemfestékemet durván dolgozom szét a szememen, s nem zavar, hogy íriszeimet szétmarja a fekete massza, valamint a sós könnyek sokasága.

Miért készít ki ez az egész?! Miért nem lehetek normális lány, olyan, akit nem viselnek meg az ilyen kis "apró" hülyeségek?! Tudom, túl sokat kérdezek... rossz szokásom, pont úgy, mint még sok más dolog is.

Az ajtó kinyílik előttem és a hányinger, valamint a rosszullét fog el, amikor a bentről kiérződő alkohol és izzadságszag borzalmas egyvelege arcon csap. Szemeim ismét könnytől telítettekké válnak, de arcomra mégis mosolyt erőltetek. Egyenesen a pulthoz sétálok és angyali ábrázatomat helyezem előtérbe: nagy bociszemekkel és pillarebegtetéssel, kényszerből, a célom elérése érdekében. A csapos flegma félmosollyal fordul felém, miközben egy nedves törlőkendővel próbálja a pohár küllemét alakítgatni.

- Egy vodkanarancsot kérek! - a hangom enyhén remeg, de ez nem nagyon zavar. Az viszont sokkalta inkább, hogy a próbálkozásom arra, hogy túlharsogjam a zenét totál sikertelenül megy. Na de nem is beszélgetni járnak az emberek ilyen helyekre. Legalábbis én nem...

- Akkor kérek egy személyit! - győztesmosolyával megtűzdelt kérése azt az érzést kelti bennem, mintha már el is hinné, hogy nyert. Pedig nem... én nyertem! Lazán nyújtom át a kamuokiratot, ugyanis eszerint pont egy hónapja töltöttem be a 21-et! Vicces ábrázattal nézem, ahogy gondosan átvizsgálja, a számokkal oszt és szoroz, majd visszaadja.

- Egy vodkanarancs rendel. - lép hátrébb és az itallal kezd szorgoskodni. Én pedig  ez idő alatt tekintetemmel gyorsan futom át a helyet. Azúrkékjeim gondosan mérik fel a táncteret, valamint a rajtavonagló izzadt lányokat és fiúkat. Remélhetőleg én percek/órák  múlva nem így fogok kinézni... 

Nemlegesen rázva a fejemet emelem arrébb a tekintetem a bokszokhoz, amik zsúfoltságig tele vannak félrészeg és totál elázott alakokkal. Továbbpásztázva a helyet állapodnak meg íriszeim a pult túlsó végén. Nem is akárkin. 

Alsó ajkamat harapdálva figyelem, ahogy az ébenfeketehajú szexisten szív egy slukkot, majd kiveszi fogai közül a cigarettát. Legalábbis naivitásomban azt vélem feltételezni, hogy "csak" azt szívhat.

- Itt bent lehet dohányozni? - teszem fel értetlenül -és enyhén ügyetlenül- kérdésemet a pultosnak, mikor az az italommal együtt ismét rám szenteli a figyelmét. 

- Csak neki. Ez egyfajta privilégium számára. - magyarázza nevetve, majd int a srácnak, aki visszafele ugyanezt teszi.

- Milyen mázlisták egyesek. -jegyzem meg miközben a szemkontaktust próbálom felvenni a titokzatos idegennel. Ő még mindig idenéz, de nem éppen engem figyel. 

- Zayn-nek hívják. Az apjáé a hely. - szánja az infókat búcsúszónak, majd ellép tőlem, hogy mást is kiszolgáljon.

Zayn. Nem is olyan rossz név... 

A srác nevét ízlelgetve hörpintem fel a maradék italomat, majd a torkomba megpihenő kellemes ízzel indulok a parkett felé, pont mikor az egyik nagy, idei sláger csendül fel. Beállva a tánctér közepére kezdek lágy ringatózásba a csípőmmel a zene ritmusára, miközben még mindig Zaynt figyelem, aki újabb szál cigire gyújt és ezzel egy időben méri fel a táncolótömeget, s vele együtt engem is. Jólesően nyugtázom, hogy egy percre megakad a szeme rajtam, a falatnyi ruhámon és a dekoltázsomon, majd tekintete az enyémre összpontosul, mikor a refrén következik a dalban. Nem éneklem, pusztán tátogom, enyhén gesztikulálva.

- Talk dirty to me. - suttogom irányába a zenével egyetemben és egy cseppet sem érezem magam zavarban amiért ennyire látványosan próbálok kikezdeni vele. Köszi drága alkohol! Látva széles mosolyát, diadalittas érzés fog el. Majd "ráunva" a szemezgetésre fordulok el, és egy táncoló kiscsoportba társulok be. Már vagy ezredjére csendül fel a refrén, mikor a fülembe hallom az enyhén rekedt hang titokzatos kérdését.

- Milyen csúnyaságokat akarsz hallani? - hagyok fel egy pillanatra a tánccal, mivel az egész testemet kirázza a hideg, a szexihang ilyen közeli hallása.