18. fejezet ~ A munka

Holly Everdeen szemszöge
/5 nappal később/

Öt nap telt el azóta, hogy beszéltem Eleanor-ral. Öt nap elteltével sikerült bogarat ültetnie a fülembe, elszomorítania, megijesztenie és lesokkolnia is egyben.
- Nem hiszem el, egyszerűen nem tudom elhinni! - csapom össze idegesen a kezemet magam előtt, miközben le sem veszem Niall felém közeledő alakjáról a tekintetem. Hideg ujjait a kezeim köré kulcsolja, duzzadt ajkaihoz emeli azokat és lágyan rájuk csókol.
- Nem lesz semmi baj, kicsim. Zayn nem igen jár ide, itt titkokban meghúzódhat Jakie, még kell neki... - egy fokkal nyugodtabb árnyalattal megspékelt mosolyt küldök Szerelmem felé, miközben továbbra is az ideg és a stressz emészt fel. Izzadt mancsaimat pedig azonnal kikapom szőke barátoméból, mikor meghallom a csengő hangját. Nedves, verejtékes tenyereimet lenge fehér ruhámba törlöm, miközben az ajtó irányába veszem az utamat. Egy szapora levegőváltás után nyitok csak ajtót. 
- Jaqueline! - ugrok a fiatal ismerős nyakába, jól magamhoz szorítom, megtapogatom hátát, ügyesen felmérve ezzel azt, hogy vajon tényleg teljesen jól, rendben van-e.
- Jól vagyok, Holly. - mintha csak a gondolataimban olvasna úgy reagál cselekedeteimre, majd gyorsan ki is lép az ölelésemből. Kitárom előtte az ajtót és hagyom hagy lépjen Niall elé. Barátom csak kezet fog a kis barnával, majd hellyel kínálja a kanapén.
Az ajtóban álló Louis tekintetével sietősen kocsija felé bök, pontosabban az anyósülés felé, ahol Eleanor unatkozva ül, ujjai egy kósza, hullámos tinccsel játszadoznak. 
- Gyertek be egy kávéra! - ajánlom fel, mire szaporán megrázza a fejét. 
- Most inkább szívesebben lennénk csak ketten, otthon. De azért köszi, Holly! - magyarázkodik, majd helyettem nyúl az ajtóért, és zárja be kívülről azt. Akarva és akaratlanul is beletörődök mindebbe, miközben ismét a nappali felé veszem az irányt. 
- Szóval Zayn azt hiszi, hogy Perrie meglövése miatt adtad fel magad. - ismétli el Niall Jakie mondatát. Ez is egyfajta rossz szokása, mikor nagyon koncentrál.
- Igen, nem találtam ki jobb érvet, és amúgy sem akartam neki akkorát hazudni... - bár erősnek próbál látszani, mégis kiérződik minden apró kis mozdulatán megtörtsége és sebezhetősége. Karjait maga körül fonja keresztbe, miközben cipője orrának gondos tanulmányútba kezd ezzel elrejtve azt a tényt, hogy pillái, akár a ragasztók úgy csukódnának össze egy másodperc alatt. 
- Ez nagyon gáz, Jakie. Mármint, hogy nem szóltál róla Zayn-nek. Ha megtudja... - ki lesz akadva. Beakartam fejezni a mondatot, de Niall szúrós pillantása megállított ebben.
- Félek elmondani neki, Holly. Félek attól, hogy mik lesznek a következményei ha megtudja... - hatalmas sóhajtása elnyomja mondatai súlyát. Sőt.. egy pillanatra azt vélem feltételezni, hogy azért csinál mindent ilyen nagy ütembe, hatalmas gesztusokkal mert valamit rejtegetni akar. Még előlünk is.
- De ugye velünk most teljesen őszinte vagy? Hisz mi csak akkor tudunk segíteni, ha... - zavartan kezdek mondatomba, de befejezni ezt sem sikerül.
- Miért hazudna, Holly? - pattan fel idegesen Niall és csupasz állán simít végig mohón. Szürke zakója az előbb elvégzett kísérletnek köszönhetően pedig összegyűrődik, bár jelenpillanatban -úgy tűnik- ez kicsit sem zavarja. Pedig egyébként igazán rigolyás erre. Szomorú szemekkel fordulok vissza Jakie felé, akinek íriszei Niall kérdésének igazságáról adnak tanúbizonyosságot. Idegesen fújom ki a levegőt, majd szívom be a friss oxigént. Nyugtatni próbálom magamat, teljesen sikertelenül.
- Na jó... és akkor most mi legyen? - szakítom meg a túlságosan hosszúra nyúlt csendet kósza kérdésemmel, amire talán még túl korai lenne választ kreálni. Egyenlőre csak sikeresen túl kellene élni ezt a napot azt hiszem...
- Mi segítünk neked, Jakie, de akkor nekünk is szükségünk van a te segítségedre. Bizonyos dolgokban... - Niall zavartan beszél, összefüggéstelenül, lomhán. Még én sem értem, pedig eddig azt hittem, hogy az együtt töltött évek alatt már sikeresen kitudtam ismerni. Homlokomat ráncolva nézek irányába, aggódó tekintetét ő viszont hirtelen felcsörrenő mobilja felé kapja. Sietősen veszi ki a zsebéből és emeli füléhez a kis készüléket.
- Dave! - sóhajt fel egy apróbbat, miközben sietősen kisétál a nappaliból. Én helyébe kerekedve pattanok le a kényelmes fotelba szemtől szembe Jakie-vel.
- Jaquliene, ugye tudod, hogy nem kell mindent teljesítened, amit Niall kér? - súgom oda halkan, hogy Niall még véletlenül se hallja meg kélve kelt beszélgetésünket.
- Ezt nem értem Holly, mi az hogy ne tegyem meg amit Niall kér? Nem akarok utcára kerülni, és máshova perpillanat nem mehetek! -
- Nem úgy értem... mármint hidd el, én nem akarok neked rosszat! Csak azt mondom, hogy nem biztos az első kérésére kéne bólintanod. Már ha érted miről beszélek... - dadogom zavartan.
- Nem. Kicsit sem értelek. - heves fejrázásba kezd, miközben tekintetét a folyosóra vezeti, ahol Niall idegesen fel - le jár. Néha hümmög egyet a telefonba, máskor meg csak igenekkel zárja az adott, megvitatni való témákat.
- Akkor holnap este találkozunk barátom. A lány miatt meg ne aggódj, mert profi. Még Holly-nál is sokkal jobban teszi majd a dolgát. - nevet a készülékbe, és így is teszi le azt, köszönés nélkül. Lassan lépked vissza a nappaliba, ahol kényelmesen helyet foglal és szemét mohón végigvezeti Jaqueline minden egyes kis porcikáján. Már majdnem fejbe készülöm vágni, mikor megszólal.
- Tökéletes leszel a feladatra! - mosolyodik el, majd ismét rám néz.
- Add oda neki a ruhákat, baby. - intéz hozzám egy gyors mondatot, majd ismét Jakie-n pihen meg a szeme. Felnevet, és zsebre dugja a kezét.
- Milyen ruhákat? - játszom a hülyét, mire a mosoly lefagy az arcáról. Idegesen pillant vissza rám, homlokára hirtelen ráncok szöknek.
- Holly... pontosan tudod miről beszélek. Hozd azokat a kibaszott ruhákat és mondd el Jakie-nek, hogy mi lesz a feladata... - adja ki az utasításokat ingerület, lassan szótagolva, mire én aprót bólintva törődök bele a dolgomba. Nem hiszem el, hogy most Jakie-nek adja azt az undorító munkát, ami eddig az én feladatom volt. Tudom, most boldognak kéne lennem, mert megszabadulok életem leglealacsonyodóbb és legborzalmasabb munkájától, még is fáj nagyon a lelkem, amiért  pont Jakie-nek kell váltania a "helyemen".
Miközben én elindulok az emeltre, még elkapom Niall optimista válaszát.
- Ne félj kislány, remek dolgod lesz. - tényleg nem értem miért hazudik...

Kedves, türelmes Olvasóim!
Remélem még itt vagytok velem! :D Először is szeretnék bocsánatot kérni, amiért késtem de az év végi vizsgák, tz-k nagyon leszívtak. Másodszor pedig hoztam végre egy részt. Tudom rövid lett, talán kicsit el is kapkodott, de már annyira szerettem volna nektek így kedveskedni! :) Köszönöm a kitartásotokat és azt, hogy eltűrtétek a sok kimaradást, és hogy még mindig velem vagytok! Komizni, pipálni és feliratkozni még mindig ér!
Puszil és ölel mindenkit;
~pepa

8 megjegyzés:

  1. Érdemes volt várni rá *-*
    Rossz belegondolni,hogy Jakie-nek mit fog kelleni csinálnia :( Zayn (!!) csinálj már valamit! Pls.
    Jó lenne tudni, hogy mit érez Zayn és Jakie.
    Mikorra várható a kövi rész ?
    ❤❤❤
    Xx.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! :) A következő részben már visszatér Zayn is. Remélhetőleg minél hamarabb még a következő hét elején szeretném publikálni :)

      Törlés
  2. Nagyon jó rész lett.
    Megérte ré várni alig várom a kövit. Amúgy ez a sok titok kikészít. Mi Jkie titka? És milyen munkát kell most elválalnia? Prosti lesz? Nem tudom hamar válaszokat akarok!
    Imádtam.
    Kira

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, és örülök neki ha tetszett! :) Annyit elpletykálok, hogy a következő részben egy nagy titok kiderül!

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök ha tetszett! Hát igen, Niall kicsit sem volt kedves Holly-val ebben a részben... :)

      Törlés
  4. Végre büszkén állíthatom, hogy visszatérek az olvasásba és kommentelésbe!
    Tudom már kinn az új rész is, de ide is írno kell :))
    Holly nekem túl furcsa, túl titokzatos bár ebbe a sorozatba mindenki titokzatos. Néhol jó, néhol, mintha elő jönne egy másik éne. Vagy én láttom rosszul?
    Remekelek ettől a résztől!*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök neki, hogy itt is, ennél a résznél is felbukkantál! *-*
      Igen Holly egészen "színes" személyiség (és most erősen próbálok úgy válaszolni, hogy ne nagyon spoilerezzek) csak remélni tudom, hogy a későbbiekben az ő szálát is egy kicsit boncolgathatom :)

      Törlés